13:20 - írta mediakurva Dolgozott. Nem értette, miért nem engedelmeskedik neki, ismerte régóta, követte a fejlődését, ott cseperedett a karjai között. Egyek voltak? Nem, de kiegészítették egymást. A program a részévé vált. Ismerte a kód elvi felépítését.

Amikor lefagyott a rendszer, először észre sem vette. a számolási folyamatokban látszólag nem volt fennakadás, ő épp kávézott, a monitoron pedig kedvenc képernyővédője időzött. Nem mozdult. Nem hallott semmit. Amikor visszaült a gép elé, megcsörrent a telefon. Amint érte nyúlt, megcsörrent a mobilja, egy barátja kereste. Azt sem tudta felvenni. Csörgött a harmadik és a negyedik telefon is.

Pár perccel később, amikor mindenkitől elnézést kérve a monitorra nézett, nem hitt a szemének. A vezérlőprogram kiszakította magát a felügyelő rendszerből. Az a tizenéves srác, aki megfejtette a kódot, nem gondolta, hogy egy olyan szerkezet biztonsági rendszerébe tört be, mellyel az otthoni vonalkapcsolt modemes internet elérésén keresztül sikerrel indíthatja útjára a bombát.