[médiakurva]

harom ora

harom ora mulva elhagyod azsiat.

mindent osszeramoltal, mindent becsomagoltal, mindenre felkeszultel... mindenre? nem azt hiszem erre nem lehet felkeszulni, valaszolsz magadnak, es kinyitsz egy kepeskonyvet, a megtermekenyitesrol, a szuletesrol es a szoptatasrol.

johetne mar a taxi, az sem baj, ha a repterre hamarebb ersz ki, a transit ugyis mindenhol egyforma, egy csipetnyi europa, egy csipetnyi amerika elkeverve egy jo adag azsiaval, pont amire a legnagyobb szukseged van... ha szerencsed van, ma kerul bele egy kis afrika, persze csak az ize miatt.

kopogtatnak, a szolga az, levinne a borondoket...
kopogtatnak, megint hivnak...
kopogtatnak, itt benn kopog valami, indulni kell, menni tovabb, megint.

nepali karates kommandos security

beszelgettem ma egy nepali sraccal, eleg erdekes angol akcentusuk van... neha egeszen azt hittem angolul beszel, aztan csak megertettem valahogy... azt hiszem igencsak szegenyes, minden nyelvtant nelkulozo angol tudasom nem ebben az orszagban fogom tovabbfejeleszteni. szoval nepal, kezdtem bele a mondandomba, s ifju baratom mar szet is tarta karjait, hogy halat adjon az o sajat istenenek, amiert elhangzott szulohazajanak neve.

es azt tudtam-e, hogy az osszes sejk itt az emiratusokban, csak es kizarolag nepali biztonsagi emberekkel dolgozik? semmikepp sem pakisztani, nem indiai, nem arab, nem mas, csak es kizarolag nepali, igy van ez mar eleg reg ota. "Allj, senki ne mozduljon, kezeket a tarkora, egy szot sem!" ismetelgettem magamban, mikozben a frissen elsajatitott karatemozdulatokat tanulmanyozva, vegighasaltam a padlon. Ez mas vilag, egy masik kontinens, tudjatok barataim, a kuturank is mas, mondtam serenyen a felsegiteni szandekozo arabs telivereknek.

aaaa, voltak ok europaban, mondta az egyik, es tudja o, elesni mindenhol ugyanugy esnek el az emberek. Az lehet, mondtam neki, de meltosaggal felnyalni a padlot, hat igen, azt csak az europaiak tudjak. majd visszaultem a fotelba es folytattam a korabban forro, mostanra eppen kihult tea szurcsoleset.

5 ora van, mondtam, es rajukmosolyogtam.

teged nem gyoz le senki

A harmadik vodkaig mar nem jutottak el a pakisztaniak, vicces, hogy azokkal iszol, akik a "kelet az kelet" cimu filmet keszitettek. aztan szepen korbenezel a helyszinen, ez mar nem a york, ez egy masik alkoholtol es szerelmi gozoktol megittasult, jelen varosban a tarsadalom peremere szorult, am piszkosul gazdag mediaertelmiseg buvohelye.

Elolvasom »

desert rose

Aztan megerkezel a Tatuinra... tudod jol, mire szamithatsz, lattad a filmet, itt vagy 3 napja, de nem voltal meg a kikotoi kocsmaban, pedig nincs is mas vagyad, csak latni a hulye zeneszeket, inni valamit es elvezni az eletet. a kocsma meg sehol.

Aztan egyszer csak ott allsz elotte... de ez most egy masik kocsma, egy masik vilagban, egy masik kontinensen... Az egyetlen hely ahol legalisan fogyaszthatsz alkoholt, az egyetlen hely, ahol europaikent europai banasmodban reszesulsz, az egyetlen hely, ahol ujra visszazokkenhetsz a magad picinyke valosagaba.

Aztan belepsz a barba, a szinpadon harom japan punk csaj enekel, kemenyben nyomjak, hanszal szakad, dobhartya - egyelore - marad. most azonnal visszakuldened oket a probaterembe, erre razenditenek a "Sweet Child O' Mine"-ra, s rogton utana a "Paradise City" kovetkezik... nem mintha te lennel a rozsak es puskak mindenkori legnagyobb rajongoja, de megis, mostmar teljesen mas ertelmet nyertek ezek a dalok...

szoval minden relativ, s a vilag meg mindig bonyolult.

es a vilag tenyleg bonyolult

es ezt a mondatot addig mondogattad, amig korbe-korbe mar csak sivatag maradt, te meg elindultal egy pohar vizzel a kezedben, hogy atgondold a dolgokat... meg jo hogy lement a nap.

szoval igy nez ki a teve, gondoltad, es atfordultal a masik oldaladra... alig 3 perccel kesobb mar a nyomokat figyelve rohansz a homokban, hatha utolered a karavant, ennyire utodott meg sem lehetsz, mondod magadnak, es elkezdesz dudolni egy regi keringot.

mire visszaersz a civilizacioba, uj varosreszek epultek, es a hotelt amiben megszalltal ketszer magasabbra epitettek, az eddigi medence helyen mulesiklopalya all, es a bejaratnal sileceket arusito boltott nyitott egy szemfules arab.

meddig voltal tavol?     ...percekig...

minden reggel europa

ez nem ugy mukodik, hogy amikor a sejk meghiv az otthonaba, te fogod magad es beleiszol a poharaba, belerugsz a nagymacskajaba, odaszarsz az aranyfugaval futtatott carrarai marvanyra, hat persze, hogy nem teszed meg...

egyszeruen nem teheted meg azt sem, hogy amikor egy asztal melle ulve az elet nagy dolgairol beszelgetsz azokkal a kelloen europizalt arabokkal, akik megprobaljak belopni a nyugati civilizaciot ebbe a kelloen zart vilagba, s azert hivtak ide teged, hogy meg oket is atneveld, elokapj egy fenykepezogepet es beallitsd oket egy csoportkep ropke masodperceire mindenfele nem letezo idealizalt pozban...

de ha akarod, ez az egesz europaibb, mint barmi europaban, s egy masik reggelen sotetebb, mint a legfeketebb afrika.

Somalia

nem lehet megallni... somalia akar maganak mediat... erre a legalkalmasabb helyszinnek egy arabmediabirodalom most epulo varosat szemeltek ki, nevezett MediaCity... mediacity egyebkent jelenleg nevezett mediakurva otthona...

nevezett mediakurva nem megy somaliaba, mert az neki mar nagyon afrika...

de a mediakurva nem tud a seggen maradni...

mediacity gonoszabb hely, mint a mashol megnevezett sincity...

mediakurva gonoszabb teremtes, mint a mashol megnevezett barmelyik darkhero...

mediakurva most megy es egyutt reggelizik nevezett orszag egyik sejkjevel...

rakterito

"atleptem a rakteritot..."

gondoltad, es megittal meg egy mentateat, aztan fordult egyet az egesz vilag a tengelyed korul, hajnal lett, alig 25 celsius fok meleg, es meg mindig erzed, ahogy eget a nap, pedig mar csak 1 orad van, hogy felkeljen ujra.

uszni indulsz, de a tetore kilepve megvaltoztatod szandekod, lehuppansz egy fotelba, rendelsz meg egy pohar vizet es ugy dontesz, itt varod meg a napfelkeltet.

aztan betakarozol... az ember mar csak ilyen... 28 fokban is lehet fazni... s az eg alja persze rozsaszinre valt. egy masik orszag, egy masik kontinensen... nem szoknad meg, barmennyire csabit...

Az egész a mátrixban kezdődött

kár lenne hazudnod magadnak... neked is felnyitotta a szemed... hát persze. És akkor újragondoltad az egészet, mint amikor a rendszer újratölti az információkat. A képlet ugyanaz, ő te vagy, te pedig ő. Mégis minden más, mégis minden mindig ugyanaz.

csak állsz ott vele szemben. kérdőn nézel rá, segíteni próbálsz, de nem engedi. Engedné ő, csak nem tudja... van benne valami, ami gátol mindent, mindent, ami nem pusztít. Láttál már ilyet, nem is olyan régen... a tükörben. Senkit nem engedtél magadhoz. Megpróbáltál te is elpusztítani mindent. Újratölteni az emlékeket.

együtt fekszetek és együtt keltek. Ő még álmos, te reggelit készítesz, ötletet adsz az elviselhetetlen elviselésére, sóhajtasz rá egy boldogító igent, magadhoz húzod és a fülébe súgod, szeretlek. Ő beteszi ezt is egy fiókba, jó mélyre, holnapra.

ma még pusztít magán egy picit.

elvágólag

ezt a feladatot is sikerrel abszolváltad, az élet már csak ilyen... gördít eléd ezt-azt. Összehoz a sorsod ezzel-azzal, aztán csak éled világodat, a saját kis begubódzott mindennapjaid, melyből nem igazán tud senki sem kiszakítani. Aztán jön 15 perc, és felborít mindent. Előre megírt forgatókönyv, alperes, felperes, bíró, esküdtszék, vádló és vádlott. Valahogy az egész nap másképp kezdődik, és másképp történik ugyanaz a szar.

Aztán késel is picit, aztán nehéz kőként szakad rá minden pillanat, aztán nevetéssel próbálod a fájdalmassá váló lélegzetvételeket felszakítani. Még egy óra, még fél, még 5 perc, itt van, és már vége is. Szinte észre sem vetted, s szabad vagy megint. Annyi év után, felmentéssel szabadulsz. Maradnak terhek, de ezek már... ez már semmiség gondolod, és boldogan libbensz tovább.

Elváltál, csak ennyi történt ma, semmi különös.

régi bejegyzések | a blog kezdőlapja