19:13 - írta mediakurva soha nem gondoltam volna, hogy ilyen vád is érhet. Bezzeg a hufnágel (vagy ezt r-rel kell írni?) sosem érdekelt, ki hogyan magyarosított... sem az, hogy fekete vagy fehér. És mi a helyzet a kékszemű gyerekekkel? Nekem vastag a csuklóm és szeretem a csiklót, akkor én hímsoviniszta vagyok! Vagy leszopjak egy szép nagy faszt, hogy bebizonyítsam az ellenkezőjét? Mert, ha megvádolnak, akkor vádlottá válsz, az pedig bűnös, azt ugyan másnapra senki sem tudja, hogy miért... de az okok soha senkit nem érdekeltek... ez a kabátlopás esete, mint a mindig, minden körülmények közt tiszta szellem, ami védelmében képesek vagyunk a genocídiumra, mi is, mások is, ahogy a székelyeket irtották ki, és ettől a mondattól már szélsőséges vagyok.

nem fogok törülközni, mert nincs miért, és ezen a bejegyzésen kívül máskor sem fogom megvédeni magam, most sem. Nincs rá szükségem. Számok vagyunk, mi itt mindannyian, csupán egyesek és nullák. Aki erősebb, az nem nulla, csupán rengeteg egyes szám és első személy. Mindenki kirekesztő, és én is az vagyok. Büszkén, dalolva, ahogy a pokolba készülődöm, úgy masíroztam végig a diadal ív alatt, aztán elmentem köpni egyet, ha már Párizsban vagyok.

nemmel szavaznék én is a nagy Európára, pedig ez az egyetlen módja, hogy egyesüljön ez az örök kárhozatra ítélt nemzet, én is. Cigány vagyok, zsidó vagyok, román vagyok, szerb vagyok, magyar vagyok. Ilyenek vagyunk mi mind egy kevert nemzet megkevert lelkű nemzedéke, meghazudtolt múlttal, mindig újrafestett jövőképekkel a falakon. Most akkor mi van? Csak azért, mert néha én is nemet mondok?