real world bejegyzései

mindig elfelejtem miért írok

akkor szoktam írni, amikor utazom... meg akkor amikor megérkezem... meg akkor, amikor választanom kell.

 

nem mindig tudok választani. olyankor leírom... nem kiírom, nem vagyok író, nem úgy születnek a remekműveim, hogy keserű az életem és ki kell írnom magamból... nem keserű az életem, sőt!

 

el fogok indulni... még nem tudom mikor, még nem tudom hová, de azt tudom, hogy miért... mert nem tudok itt ülni, nem tudok várni, nem tudom tovább visszatartani magam...

 

és ezt te is tudod és ezért vársz és ezért tartasz ki mellettem... ezért jársz vissza nap mint nap...

 

nem fogok megígérni semmit... nem tudom, hogy le fogom-e ide írni ami velem történik majd, de te ide fogsz jönni, és meg fogod nézni... rendületlenül

 

csomagolok, először a lelkem, aztán az ingek és végül a papucsom

Locapol

Nesze Neked Politika! Adok én neked a pofádra :-) Szépen minden jelölt megkapja a magáét. Nincs kivétel, mindenki megy a kínpadra!

Elolvasom »

Nem Tetszik Gomb - freeblogos blogokhoz

:-) történt ugyanis, hogy a nagy világlájkolás közben rádöbbentem, hogy dislájkolni, notlikeolni, nemszeretemezni sehogy nem lehet.

Nem nagy dolog, de fontos hiánypótló a piros gomb a Lájk mellé, annak aki igényli, hogy az egyszerű visszajelzés az ne csak abból álljon, hogy teccik, szeretem, igen-igen.

Na nem az eredendő magyar pesszimizmus szól belőlem, félre ne tessék érteni, csakhát ugye elég nehéz 'lájk'-olni pl egy olyan hírt, hogy leestem a székről és elrepedt a fenékcsontom...

Szóval eljött az ez nekem nem tetszik ideje!

És hogy mit kell érte tenni, hogy neked is legyen Nem Tetszik Gomb a blogodon?

Elég a Sablondarabok között a bejegyzés sablonba az alábbi kódrészletet bemásolni:

<br>
<center>
<iframe scrolling=auto width=300 height=50 align=top frameborder=0 src="http://not-like.com/notlike/?url=<e:Entry.Url />" frameborder="0"></iframe>
</center>
<br>

<br><center><iframe scrolling=auto width=300 height=50 allowtransparency="true" align=top frameborder=0 src="http://not-like.com/notlike/?url=<e:Entry.Url />" frameborder="0"></iframe></center><br>

 

És egy izgalmas update azoknak, akik látni is akarják kinek tetszik, s kinek nem tetszik egy-egy írás/bejegyzés, nincs más dolguk, mint az alábbiakban módosított kódot bemásolni a sablonba:

<iframe scrolling=no width=300 height=160 allowtransparency="true" align=top frameborder=0 src="http://not-like.com/notlike/?color=light&pic=1&url=<e:Entry.Url />" frameborder="0"></iframe>

Sweet Home Alabama


Láttam egy filmet a fejemben!
...Autóval úton...
A rádióban a sweet home alabamát játszák... a Lynyrd Skynyrd féle eredetit
Meleg van, fülledt, szélmentes, kellemetlen meleg, de a légkondi megy, s az autó is, az utasok pedig jól érzik magukat utazósebességén.
Az első gitárkiálláskor érkeztünk a dugóba...
Egy lehajtó közepén rekedtünk, a végén körforgalomban állnak az autók, mögöttünk máris sor van, ki kellett szállnom a kocsiból, segíteni, hátha valami nagy baj van elől, de tudom, a szám végére újra a gázpedálon kell ütnöm a ritmust.
Alig 1 perc alatt sikerült jobbra-balra elirányítani a kocsikat, kiszabadítani a tehetetlen forgalomakasztót. Közben egy lehúzott ablakon át hallom, ahogy a szám egyik legmeghatározóbb részéhez ért
"Does your conscience bother you?"
közel az extázis s közben a kocsink előtt is végre szabaddá vált az út... mindenki mosolyog, készen állunk, hogy folytassuk utunk...
ekkor jött nekem oldalról, kicsit hátulról a platós terepjáró... egy igazi amerikai jellegű barom...
Sötétitett üvegen át is érezni ahogy sugároz az elemi gyűlöletet minden fekete, törvényes és igazságos dologgal szemben. A sweet home alabama járta át a testem minden porcikáját
"Now muscle shoals has got the swampers"
Háború van és a sofőr úgy indul nekem, hogy az ajtó kirobanásával azonnal fel akar öklelni, sajnos egy pofon társaságában kell visszaültetnem az ülésébe kicsit rányomva a kormányra, figyelmeztetve, hogy nem szép dolog nekemjönni.
"They pick me up when Im feeling blue"
Feltépődik a hátsó ajtó, mikorra sikerül számba vennem az utasokat, hárman vannak...
"Lord, Im coming home to you"

Egy hirtelen mozdulattal sikerül rácsapnom a hátsó ülésen kapálodzóra az ajtót, aki éles sikítással jelezte, hogy nem kívánja folytatni ezt az értelmetlen csatát... Ekkor rántja el a karom a magára talált úrvezető (nyakigizom - van ilyen?)... hiába, sosem volt erősségem a párhuzamos hadviselés... elszakad az ingujjam, pattognak a gombok, izzadtság cseppek jelennek meg a szélvédőn, és az anyosülésről artikulálatlan hangok érkeznek felém - úgy érzem magam, mint Forest Gump a fekete párduc bulin... valami eltörött, s mindent elöntött a gőz, már csak a refrén lüktet a fülemben semmit nem látok és semmi mást nem hallok és tudom, hogy amiket most kiabálok, azokra a mondatokra sosem leszek büszke...

Egy pillanattal később a sofőr megint a kormányra lapítva pihen, s miután egy a kocsi platóján talált husánggal a kezemben rájuk ordítottam, hogy azonnal tűnjenek el innen vagy a kitépett gerinceiket s megfordítva úgy dugom fel a seggükbe, hogy a beleik a nyelvük mellett távoznak felizgatva az ínyvitorlát, minden ajtó bezárult és a terepjáró gyorsan továbbhajtott...

Az elhalkuló gitár dallamára érkeztem vissza az autóhoz.
... újra úton...

Elolvasom »

Vérlázító Matáv ügyfélkezelés

Levelet kellett írnom a Matávnak... Fél éve nem képesek egy egyszerű szolgáltatás rendes beállítására... Tanulságul álljon itt kálváriám rövid története:

Elolvasom »

agyvérzés 1.0

Kórházban menni mindig szürreális élmény, nézni az ápolók arcát, a falak állapotát, beszippantani azt a bizonyos semmi mással össze nem hasonítható, de semmiképp sem kellemes levegő

Elolvasom »

tavaszi nagy hátfájás

tavasszal mindenhol a nagytakarítás a jellemző, ilyenkor megkérjük a kertészt, hogy azt az ágyást, most ne nagyon basztassa, mert virághagymákat raktunk bele, és különben is, fűmagot is szórtunk.

Elolvasom »

07:40 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: real world Címkék: fajdalom, hat, hatfajas, kertesz, konyha, munka
írta: mediakurva

van nekem egy nótám

vicces, amikor az embertől olyanok kérnek tanácsot, akik nemsokkal előtte elutasították, hogynemondjam, még talán azt is kijelentették, hogy felesleges vagy akár kártékony is néha az amit munka címszó alatt végzek...

a leginkább akkor van kedvem nevetni, amikor a lángokban álló torony tetejéről kiált le a királylány, hogy jaajjj, meg jujjj és nem így gondoltam...

és végül mindig vagyok olyan balek, hogy visszamegyek mindegyik ilyen fruskáért, hogy hazaszállítsam őket királyapunak...

a másik végzet meg az, amikor racionalizálásra és költséghatékonyságra hivatkozva történik meg az a létszámleépítés, aminek én is áldozata vagyok :-))) ilyenkor az a legszebb rész, amikor utána megjelenik az alkudozó ember az ablak alatt hegedűvel és elkezdi elhúzni a nótámat...

azt a bizonyos régi népdalt, ami valahogy így kezdődik:

"Arccal a kassza felé..."
10:45 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: real world Címkék: 2008, munka, nocomment
írta: mediakurva

ADSL vs 3G... drágább és lassabb a drótos net

14:34 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: real world
írta: mediakurva

egyre gyorsabb a mobil internetem...

14:32 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: real world
írta: mediakurva
Older | Oldest »