szürreális pont Londonban bejegyzései

mindig elfelejtem miért írok

akkor szoktam írni, amikor utazom... meg akkor amikor megérkezem... meg akkor, amikor választanom kell.

 

nem mindig tudok választani. olyankor leírom... nem kiírom, nem vagyok író, nem úgy születnek a remekműveim, hogy keserű az életem és ki kell írnom magamból... nem keserű az életem, sőt!

 

el fogok indulni... még nem tudom mikor, még nem tudom hová, de azt tudom, hogy miért... mert nem tudok itt ülni, nem tudok várni, nem tudom tovább visszatartani magam...

 

és ezt te is tudod és ezért vársz és ezért tartasz ki mellettem... ezért jársz vissza nap mint nap...

 

nem fogok megígérni semmit... nem tudom, hogy le fogom-e ide írni ami velem történik majd, de te ide fogsz jönni, és meg fogod nézni... rendületlenül

 

csomagolok, először a lelkem, aztán az ingek és végül a papucsom

16:48 | 1 komment
Kategóriák: real world, szürreális pont Londonban
írta: mediakurva

Sweet Home Alabama


Láttam egy filmet a fejemben!
...Autóval úton...
A rádióban a sweet home alabamát játszák... a Lynyrd Skynyrd féle eredetit
Meleg van, fülledt, szélmentes, kellemetlen meleg, de a légkondi megy, s az autó is, az utasok pedig jól érzik magukat utazósebességén.
Az első gitárkiálláskor érkeztünk a dugóba...
Egy lehajtó közepén rekedtünk, a végén körforgalomban állnak az autók, mögöttünk máris sor van, ki kellett szállnom a kocsiból, segíteni, hátha valami nagy baj van elől, de tudom, a szám végére újra a gázpedálon kell ütnöm a ritmust.
Alig 1 perc alatt sikerült jobbra-balra elirányítani a kocsikat, kiszabadítani a tehetetlen forgalomakasztót. Közben egy lehúzott ablakon át hallom, ahogy a szám egyik legmeghatározóbb részéhez ért
"Does your conscience bother you?"
közel az extázis s közben a kocsink előtt is végre szabaddá vált az út... mindenki mosolyog, készen állunk, hogy folytassuk utunk...
ekkor jött nekem oldalról, kicsit hátulról a platós terepjáró... egy igazi amerikai jellegű barom...
Sötétitett üvegen át is érezni ahogy sugároz az elemi gyűlöletet minden fekete, törvényes és igazságos dologgal szemben. A sweet home alabama járta át a testem minden porcikáját
"Now muscle shoals has got the swampers"
Háború van és a sofőr úgy indul nekem, hogy az ajtó kirobanásával azonnal fel akar öklelni, sajnos egy pofon társaságában kell visszaültetnem az ülésébe kicsit rányomva a kormányra, figyelmeztetve, hogy nem szép dolog nekemjönni.
"They pick me up when Im feeling blue"
Feltépődik a hátsó ajtó, mikorra sikerül számba vennem az utasokat, hárman vannak...
"Lord, Im coming home to you"

Egy hirtelen mozdulattal sikerül rácsapnom a hátsó ülésen kapálodzóra az ajtót, aki éles sikítással jelezte, hogy nem kívánja folytatni ezt az értelmetlen csatát... Ekkor rántja el a karom a magára talált úrvezető (nyakigizom - van ilyen?)... hiába, sosem volt erősségem a párhuzamos hadviselés... elszakad az ingujjam, pattognak a gombok, izzadtság cseppek jelennek meg a szélvédőn, és az anyosülésről artikulálatlan hangok érkeznek felém - úgy érzem magam, mint Forest Gump a fekete párduc bulin... valami eltörött, s mindent elöntött a gőz, már csak a refrén lüktet a fülemben semmit nem látok és semmi mást nem hallok és tudom, hogy amiket most kiabálok, azokra a mondatokra sosem leszek büszke...

Egy pillanattal később a sofőr megint a kormányra lapítva pihen, s miután egy a kocsi platóján talált husánggal a kezemben rájuk ordítottam, hogy azonnal tűnjenek el innen vagy a kitépett gerinceiket s megfordítva úgy dugom fel a seggükbe, hogy a beleik a nyelvük mellett távoznak felizgatva az ínyvitorlát, minden ajtó bezárult és a terepjáró gyorsan továbbhajtott...

Az elhalkuló gitár dallamára érkeztem vissza az autóhoz.
... újra úton...

Elolvasom »

18:28 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: zene, real world, szürreális pont Londonban Címkék: Alabama, Home, Sweet
írta: mediakurva

Vérlázító Matáv ügyfélkezelés

Levelet kellett írnom a Matávnak... Fél éve nem képesek egy egyszerű szolgáltatás rendes beállítására... Tanulságul álljon itt kálváriám rövid története:

Elolvasom »

14:43 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: real world, szürreális pont Londonban, teknokrata Címkék: 2010, internet, magyarorszag, matav, t home, t online, ugyfelszolgalat
írta: mediakurva

Copenhagen @ Home

Én a kisember, úgysem tehetek semmit, ericc innen, amíg a fekete csávó nem tesz semmit, addig a fülem botját se mozdítom.

Elolvasom »

11:34 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: platonism, mainstream media, politik, szürreális pont Londonban, teknokrata, otkotur, ökokurva Címkék: 2010, copenhagen, dubai, globalizáció, greenpeace, hawaii, klímacsúcs, koppenhága, pálmafa
írta: mediakurva

scanner darkly

vicces történet lesz, becsszó... először is vicces, mert pár évvel később még mindig itt vagyok, aztán meg vicces, mert magam sem tudom, miért nem hoztam össze ezt eddig ennyi év alatt...

Elolvasom »

11:54 | 4 komment
Kategóriák: szürreális pont Londonban Címkék: brazil, cocaine, irodalom, kabitoszer, kulonvelemeny, otkotur
írta: mediakurva

Az utolsó kávé íze

Amikor a kórházba szállítás közben megpróbálták intubálni, leszakították a gégefedő egy részét.

Elolvasom »

01:03 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: szürreális pont Londonban Címkék: irodalom, kave
írta: mediakurva

A Hyde Park sarkán

Meg még sok mindent szeretek benne...

Elolvasom »

00:43 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: szürreális pont Londonban Címkék: irodalom
írta: mediakurva

A bombagyáros

Amikor visszaült a gép elé, megcsörrent a telefon.

Elolvasom »

13:20 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: szürreális pont Londonban Címkék: irodalom
írta: mediakurva

a megkomponált vastagbél

Olyan gyorsan játszódott le minden, hogy utólag némely elbeszélésben még az időrendet sem tudták tartani.

Elolvasom »

12:28 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: szürreális pont Londonban Címkék: irodalom
írta: mediakurva

A ledöntött városrész

Anélkül sodorta el az atomszél, hogy ebből bármit is észlelt volna.

Elolvasom »

11:45 | még nincsenek kommentek
Kategóriák: szürreális pont Londonban Címkék: irodalom
írta: mediakurva
Older | Oldest »