09:11 - írta
mediakurva
A mediterán életérzés nem a narancsra festett falaknál kezdődik -
mondja mosolyogva és már készíti is a kávét és a narancsfröccsöt. -
Vegyük például a legújabbkori magyar éttermi kultúrákat... vagy éppen
kultúrálatlanságokat... mindent csapjunk nyakon bazsalikommal és a
csirke helyett adjunk jércét... mindezek mellett persze a legdrágább
étteremláncok (felkapott szórakozóhelyek), beszerző kocsijai is
meg-megállnak a METRO parkolójában, hogy 10 kilós növényi sajtokat
dobáljanak a raktérbe.
Ebből, az inkább E-ket és hidrogénezett növényi zsírokat tartalmazó masszából aztán bármi megszületik a konyhák ördögeinek szorgos kezei alatt...
rántott sajt, áfonyás, szűzérmés, megtöltve raguval és borral vagy csak úgy magában, sajttálon tálalva.
Nem haragszom a mai magyar szakácsokra azért mert 6-800 Ft-os sajtból (kilónkénti ár) készítik el azt, amit aztán juhsajtnak vagy éppen friss bivalysajtnak adnak el (igen kedves barátaim, a legtöbb pizzafutár által házhozszállított kerek-sült tésztacsodák sem mozarellával készülnek ma már... hiszen ki tudná tartani a versenyt, ha az összetevők értéke meghaladná a 100Ft-ot.
Ma reggel tonhalas szendvicset készítettem... mellőzve minden felesleges cicomát, csak a hal, némi padavano parmeggano frissen reszelve egy kevés majonéz és paradicsom, a friss foszlós puha és mégis ropogós zsemleszeleteken.
Hozzá egy kevés mentát tépkedtem az ablakból, amit összetörtem barnacukorral, felöntöttem egy kis citrommal majd friss hideg vizzel limonádévá higítottam.
A reggelit egy csokiscsiga szétmócsingolt elfogyasztása zárta (Zora) valamint egy bögre kávé az általam annyira favorizált biotejből.
Hát ha nem is itt kezdődik a "mediterrán életérzés", azért biztos, hogy ma reggel jó közel jártunk hozzá...